Kilép a Csík Zenekarból az alapító Csík János
A Csík Zenekar egyik alapítója, névadója, Csík János úgy döntött, hogy a rendszerszintű együtt muzsikálásban 2025-től nem vesz részt – közölte az együttes csütörtökön az MTI-vel.
“A hátralépésről szóló döntést Csík János maga hozta meg. Eddigi élete több mint felét a Csík Zenekar határozta meg. Nagyon hálás a csapatnak, amelyet vezethetett, és amely őt is megtartotta. Most azonban számot vetett fizikai teljesítőképességével, és úgy látja, hogy azt az intenzív munkát, az évi több tízezer kilométernyi utazást, százas nagyságrendű fellépést már nem tudja vállalni, amivel a kivételesen sikeres Csík Zenekar élete örvendetesen együtt jár” – áll a közleményben.
Mint írták, Csík Jánosnak múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy “csodálatos közös kulturális kincsünk, a népzene, múzeumok vitrinjei és porosodó lemezek helyett ma is elevenen lüktet koncertszínpadokon, táncházakban és még a Spotifyon is”. Hozzátették: igazi barátként, szomorúan, de tudomásul vették a távozásról szóló döntést. “Biztosak vagyunk abban, hogy a Csík Zenekar megmarad Csík Zenekarnak: azt a hagyományt viszi tovább, amelyet megteremtett és képviselt. Hónapok óta velünk próbál és játszik Gál Tibor barátunk, akiben megtaláltuk azt a friss erőt és dinamizmust, amely prímássá és énekessé tehet valakit” – közölte a zenekar. A kommüniké kitért arra, hogy Gál Tibor korábban a Felszállott a páva műsorában Az év legjobb férfihangja díját kapta, később pedig a Sarjú Bandával lépett fel. “Fiatal kora ellenére olyan tapasztalt és virtuóz muzsikusnak mutatja magát, akiben bízni tud a zenekar és Szabó Attila mellett szívesen fogadja el prímásának is”.
Csík János azt mondta, irgalmatlanul nehéz volt ezt a döntést meghoznia, de be kellett látnia a realitásokat. “Nem én vagyok a Csík Zenekar. Alapító vagyok, meg prímás, de ami harminchat év alatt létrejött, felépült, az az egész csapatot jelenti. Szabó Attilának köszönhető, hogy a Csík Zenekar neve ma már egybeforrott az igényes, valódi többletértéket hordozó zenei feldolgozásokkal. Egy percig sem volt kérdés számomra, hogy vigyék tovább a nevet is, és mindazt, ami ehhez a fantasztikus csapathoz kapcsolódik. Része voltunk egymás életének: sem a huszonkét évvel ezelőtti balesetet, sem a magánéleti viharokat nem tudtam volna úgy átvészelni, ha nincsenek mellettem. Hála van bennem, köszönet és drukkolás. Folytassátok, barátaim! Aztán úgyis zenélünk még együtt” – írta Csík János.
A prímás a következő hónapokban még a Csík Zenekarral muzsikál, tőle hivatalosan az óévbúcsúztató, december 29-i koncerten köszönnek el. Az eseményen felköszöntik Csík Jánost 60. születésnapján.
A 2013-ban Kossuth-díjjal elismert Csík Zenekar elsősorban azzal lett országosan ismert, hogy az autentikus népzenét magyar könnyűzenei feldolgozásokkal vegyíti.
Az együttes 1988-ban alakult Kecskeméten. A héttagú együttesben – Csík János (hegedű, ének) mellett Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Kunos Tamás (brácsa), Makó Péter (fúvósok) és Szabó Attila (hegedű) – Csík János és Kunos Tamás volt az alapítók között, utóbbi néhány év kihagyás után 2001 óta tagja ismét a zenekarnak, amelynek felállása 2008 óta volt változatlan.
A Csík Zenekar 2005-ös albumán (Senki nem ért semmit) szerepeltek először a felvidéki, békési és erdélyi muzsikák mellett rockszámok (akkor a Kispál és a Borz néhány dala) feldolgozásai. A magyar népzenébe és a zenekar hangvételébe belesimuló verziók alapját azóta is Szabó Attila készíti, ezek a számok (elsősorban Kispálék Csillag vagy fecskéje és a Quimby Most múlik pontosanja) komoly népszerűséget hoztak a Csík Zenekar számára.
A dal a miénk címmel 2019-ben megjelent lemezük a Locomotiv GT előtti tisztelgés. Legújabb albumuk Sose lesz vége címmel idén nyáron került a boltokba.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Lakatos Péter
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
