Befőzés tartósítószer nélkül
Tombol a nyár, egymás után érnek be a gyümölcsök, a ribizli, a málna, az eperfa gyümölcse, és lassan számíthatunk arra, hogy nemsokára fogyaszthatóvá pirulnak a töveken a zöldségek (pl. paradicsom, paprika) is. Aki szeretné ezeket az ízeket élvezni télen is, már felkészült a levárok, krémek, ivólevek befőzésére. Hogy eltartsanak, nagyanyáink még szalicillal tartósították a nyár ízeit, majd később megjelentek a befőzőcukrok, amelyek kissé kíméletesebb összetevőkkel érték el a befőttek tartósságát.
Ma már van arra módszer, ami lehetővé teszi, hogy teljesen elhagyjuk a vegyi anyagok használatát és csak a termés aromáit élvezzük az üvegből. Egy fontos dologról nem szabad elfeledkezni: napjainkban divat a cukor mennyiségének csökkentése, a „fehér méregnek” bélyegzett összetevő lecserélése más, édesítőszerre (pl. stevia, erithrit), ám ezek nem rendelkeznek a cukor tartósító hatásával. Nagyanyáink idejében a cukor alkalmazása nem csak azt szolgálta, hogy édes legyen a végeredmény, hanem a megromlás megelőzésének záloga volt.
A tartósítószer alkalmazása nélküli befőzés során kiemelten fontos az üvegek rendkívül gondos fertőtlenítése. Nem elég, ha csak elmossuk őket (van aki Domestossal, de ez sem elég, sőt nem is javasolt).
A csírátlanításra a legkézenfekvőbb a hőkezelés. Az üvegeket és a fedőket kifőzhetjük vagy tehetjük szárazon is a forró sütőbe. Vigyázzunk azonban, hogy kiemeléskor is steril eszközöket használjunk és kézzel se nyúljunk az üveg szájához (valamint ne kenjük össze a bele kerülő főzettel se)!
Az üvegekbe a csemegét még forró állapotban töltsük bele, utána rögtön csavarjuk rá a tetőt. Fordítsuk fejre az üveget és hagyjuk úgy pár percig. Ha ezzel végeztünk, ültessük az üvegeket meleg takaró közé, párnák alá, hogy csak lassan hűlhessen ki (ez az ún. száraz dunszt). Másnap vagy két nap múlva tegyük csak át őket a kamrapolcra.