Az 1980-as téli olimpia botránya volt a Regőczy-Sallay páros ezüstérme
Regőczy Krisztina és Sallay András nevét az egész ország ismeri. A hetvenes évektől hazánkban az ő párosuk képviselte a jégkorcsolya csúcsát. “Megpróbáltuk rátenni a csárdást a jégre, és a népzenét, a néptáncot megmutatni a nagyvilágban. Ez volt az a kis különlegesség, amitől mi mások voltunk, mint azok, akikkel versenyeztünk” – idézi a femina.hu Regőczy Krisztinát, aki ma ünnepli 63. születésnapját.
A Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség sportigazgatójaként tevékenykedő egykori klasszisban a mai napig kettős érzések viaskodnak, ha az 1980-as Lake Placid-i téli olimpiai játékokra gondol, ahol a Regőczy-Sallay páros teljesítményét ezüstéremmel jutalmazták. Akkoriban mindenki csalásról beszélt, az amerikai tévétársaságokkal együtt az egész világ a magyar duóval rokonszenvezett, őket tekintették az igazi győztesnek, nem pedig a hivatalos első helyezett szovjet Natalija Linicsuk és Gennagyij Karponoszov kettősét.
“A lelkünk mélyén úgy éreztük, megérdemeltük volna, hogy a dobogó tetejére állhassunk. Ezzel nagyon sokan így voltak, a sajtó egyértelműen ezt az álláspontot képviselte, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Lord Killanin is így vélekedett. Egyenesen az olimpia botrányának nevezte, hogy nem mi nyertünk…” – magyarázta a Blikknek a világbajnok.
Regőczy persze roppant büszke az ezüstre, még azzal együtt is, hogy szerinte Magyarországon leértékelik a “csak második” helyezést, hiába van mögöttte ugyanaz a kemény munka, ami után már csak apró dolgokon múlik egy aranyérem. Pályafutása csúcsának tartja az olimpiát, és az emberek szeretete pedig sok mindenért kárpótolta őket, majd három évtized távlatából is rengetegen rajonganak a korcsolyázóért. Egyszer például Krisztina azért nem kapott büntetést gyorshajtásért egy texasi rendőrtől, mert az emlékezett az olimpiai közvetítésre.
Regőczy Krisztina Sallay Andrással együtt Amerikában maradt az ötkarikás játékok után, és ottani jégrevü csapatokkal turnéztak az USA-ban és Kanadában. Ezután jégtánciskolákban tanított, Bostonban és Los Angeles-ben, később férjhez ment, és Hawaiin is oktatott.
Az egykori olimpikon 2010 óta a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség sportigazgatója, így az összes nagy világversenyen ott van, továbbá képzéseket, tanfolyamokat, és edzőtáborokat szervez. Azt bánja csak, hogy sportigazgatóként összeférhetetlenség miatt nem taníthat, és a sajnos a jégen is viszonylag kevés időt tölt.
Címlapkép: MTI/ Soós Lajos
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
