Anyagi gondok nyomják a magyar fiatalok vállát
A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016-ot a felmérés évében kiadott gyorsjelentés után most, másfél évvel később publikálták. A több mint 500 oldalas dokumentum számos perspektíva mentén vizsgálja a magyar fiatalság helyzetét. A kutatás során összesen 12 ezer magyarországi és külhoni magyar 15-29 éves véleményét gyűjtötték csokorba – olvasható a 24.hu-n.
A 2016-os eredmények alapján a fiatalok túlnyomórészt az anyagi bizonytalansággal és nehézségekkel küzdenek, ezt követik az alkohollal és kábítószerekkel, a kiszámíthatatlan jövőképpel, a munkanélküliséggel és a tanulmányokkal kapcsolatos dilemmáik. Az első, 2000-ben készült reprezentatív kutatás óta megfigyelhető, hogy a fiatalok kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak.
Tanulmányok tekintetében a vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a tanulmányaikat korán abbahagyó fiatalok aránya még mindig jelentős. A befejezett iskolai végzettség szintjeinek legalacsonyabb mutatói főként Észak-Magyarországra jellemzőek, ahol a 24-29 évesek több mint fele az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány 24% alatt van.
A kutatásban nagy hangsúlyt kapott a fiatalok migrációs hajlandóságának kérdése is, amely az előző kutatásokhoz viszonyítva tovább nőtt. A legfőbb befogadó országok közé tartozik Németország, Ausztria és Anglia, ahol jelentős mennyiségű magyar él, vagy tervez kiköltözni oda. A felmérés szerint a magyar fiatalok közel fele vállalna munkát külföldön, jelentős részének tervei között azonban csak időszakos kitelepedés szerepel. Legtöbbjük jobb megélhetés reményében dolgozna határon túl, emellett a tapasztalatszerzési és nyelvtanulási lehetőségeket, illetve a rossz itthoni körülményeket, kilátástalanságot és lehetőségek hiányát vetették fel motivációként.
A fiatalokról emellett kiderült, hogy a politikai életbe nem szívesen folynak bele, túlnyomó részük semmilyen érdekeltséget nem mutat a terület irányába: Magyarországon nincs olyan régió, ahol több lenne a politika iránt érdeklődő, mint az arról nem gondolkodó.