Szijjártó újabb akkumulátorgyár építését jelentette be
A kormány beruházásösztönzési stratégiájának fókuszában most a délnyugat-magyarországi térség áll, a cél elősegíteni a régióbeli vármegyék iparának gyors fejlődését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német Einhell új beruházásának bejelentésén elmondta, hogy a barkácsgépgyártás egyik piacvezetőjének számító vállalat a magyarországi kereskedelmi tevékenységét gyártással is kiegészíti, ezért
üzemet hoz létre Sormáson, ahol szerszámgépeknél használt akkumulátorokat és töltőket fognak összeszerelni.
Tájékoztatása szerint a nemzetközi versenyben elnyert beruházás értéke mintegy kétmilliárd forint, az állam ehhez 400 millió forintos támogatást nyújt, így hozzájárulva nyolcvan új munkahely létrejöttéhez az első ütemben. Beszédében kiemelte, hogy a cég beszállítói láncának egy jelentős részét a kínai partnerek adják, akiket a kormány szintén megpróbál majd hazánkba csábítani, hiszen a magyar gazdaság egyik fő erejét éppen a német-kínai vállalati együttműködés adja, amelynek kiterjesztése a barkácságazatra a diverzifikáció újabb fontos lépése lehet.
“Jó döntést hoztak azzal, hogy Délnyugat-Magyarországot választották, és azzal, hogy Zala vármegyét, Nagykanizsa közvetlen közelségét, Sormást választották. Az biztos, hogy áll rendelkezésre a megfelelő munkaerő. Az oktatási intézmények várják az együttműködés lehetőségét a gazdasági szereplőkkel, és most már az infrastrukturális adottságok is olyanok, hogy nyugodtan lehet beruházásokat tervezni a térségben” – összegzett.
Földrajzi adottságok
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a gazdaságfejlesztésben mindig is szembesülni kellett a földrajzi adottságokkal, a gazdaság korábbi egyértelmű Budapest-központúságával. “Emellé aztán felzárkózott az északnyugat-magyarországi térség, főként a rendszerváltoztatást követő időszakban betelepülő nagy autóipari kapacitások miatt. Ezután, hogy az ország ne billenjen el nyugat-keleti vonatkozásban, gazdasági fejlettség tekintetében, csomót koncentráltunk az ország keleti felének gazdaságfejlesztésére. Mára a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza tengely gyakorlatilag a globális autóipari technológiai forradalom egyik zászlóshajójának minősíthető” – mondta.
“Ezért most beruházásösztönzési stratégiánk fő fókuszában a délnyugat-magyarországi térség van. Azt szeretnénk, ha a délnyugat-magyarországi vármegyék ipara nagy lépésekkel fejlődhetne, és a gazdaság ott erősödhetne a következő időszakban” – fűzte hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, nagyjából 300 ezer embernek adva munkát. Emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben több mint kétszáz nagy német beruházás kapott támogatást a magyar hatóságoktól, és ezek több mint tízmilliárd eurónyi fejlesztést indukáltak.
Cél a 2. hely
A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon – erről már Bukarestben beszélt Szijjártó szerdán. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi.
Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben
a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.
“Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon” – fogalmazott. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is.
Emlékeztetett rá, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.
“A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk” – idézte az MTI a miniszter szavait.
Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
