Akkor most gyümölcs vagy zöldség a paradicsom?
Gyümölcs vagy zöldség a paradicsom? A helyzet az, hogy már a kérdésnek sincs sok értelme, ugyanis a biológia nem ismeri ezeket a fogalmakat. A heves indulatokat kiváltó vitára a botanika gyorsan pontot tud tenni, a tankönyvekben ugyanis legfeljebb a termés (ami csak a virág magházából képződik), illetve az áltermés (amelynek kialakításában más növényi részek is részt vesznek) fogalmak érvényesek. (És akkor ott van például a sárgarépa, ami pedig növényszervezettani szempontból módosult gyökér.)
A zöldség/gyümölcs felosztás nem állja meg a helyét egy komoly tudományos diskurzusban. A botanika ugyanis nem foglalkozik olyan kérdésekkel, ami egy adott növény hasznosságát, fogyaszthatóságát érinti, márpedig a zöldség/gyümölcs kérdés pontosan ilyen. Ez inkább gasztronómiai, nyelvtani, szocializációs kérdés. A botanika szemszögéből vannak növények, azoknak vannak szaporító képleteik, és a nagyon sokféle szaporító képlet közül egy a termés. Hogy ez ehető-e, vagy sem, finom-e, vagy sem, minket nem érdekel. Ezek nem tudományos szempontok. Ahogy a zoológia sem tud értelmezni egy olyan kérdést, hogy egy adott madár szép-e, vagy hasznos-e
– fejtette ki Kósa Géza, az MTA Vácrátóti Botanikus Kertjének osztályvezetője az Origonak.
Akkor tehát ez egy gazdasági, felhasználói fogalom
Nade ha a hasznosság, felhasználás, íz szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor hol van a határ a zöldségek és a gyümölcsök között?
Az általános magyarországi felosztás a növény édessége/nem édessége mentén húzza meg a gyümölcs-zöldség határvonalat. Ami édes, az gyümölcs, ami nem édes, az zöldség
– magyarázta Domonyai András, a Monjardin kertészeti projekt alapítója. Arra, hogy mennyire slendrián ez a dichotómia, több példát is sorol a szakember.
A görögdinnyét jelenleg mindenki gyümölcsként termeszti, árulja, fogyasztja. Viszont a görögdinnye egy nagyon régi fajtája, a Saskatchewan teljesen uborkaízű. Aki megkóstolja, azt mondaná rá, hogy az zöldség. Aztán a sárgadinnye eredeti változata szintén kifejezetten uborka. Talán egy picit édesebb, de senki sem enné gyümölcsként. Vagy tudok mutatni olyan ázsiai uborkát, ami édes. Arra mit mondjunk? Vagy ott a rebarbara. Ezt gyümölcsként fogyasztjuk, süteménybe tesszük, édes is. Közben egy növény szára. Ráadásul, ha a paradicsomról beszélünk, kicsit megkeverhetjük a dolgot: vannak olyan paradicsomfajták, amiket nyugodtan nevezhetünk gyümölcsparadicsomnak is, olyan édesek és zamatosak
– érvelt Domonyai András.
Ha annak mentén húzzuk meg a demarkációs vonalat, hogy föld felett, vagy föld alatt találhatók az adott növényi részek, ugyanígy lukra futunk. Ebben az esetben ugyanis a paradicsom a gyümölcsök kategóriájába esik, ahogy a paprika, a tök, és az uborka is, a rebarbara viszont zöldségnek minősül.
Az Egyesült Államokban bírósági ügy lett a paradicsom státuszából
Az 1893-as Nix v. Hedden eset során egy 1883-as vámjogszabály miatt tört ki a vita. Az 1883. március 3-án életbe lépett Mongrel Tariff Actként emlegetett törvény értelmében az importált zöldségek vámkötelesnek minősültek, míg a gyümölcsök nem. 1887-ben John Nix, John W. Nix, George W. Nix, és Frank W. Nix keresetet nyújtott be a New York-i kikötő adóbehajtója, be Edward L. Hedden ellen, amelyben a Nyugat-Indiából importált paradicsom után befizetett vámot követelték vissza. A dolgot azzal indokolták, hogy a paradicsom gyümölcs.
Az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol egyhangúan az alperesnek adtak igazat, mivel véleményük szerint a növények köznyelvi jelentése szerint a paradicsom zöldségnek minősül, és nem nagyon volt példa arra, hogy a kereskedelmi szóhasználat ebben a kérdésben olyan nagyon eltérne a köznyelvitől.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
