Az Ab helyt adott Vitézynek, a Kúriának újra kell gondolnia a főpolgármester-választást
Az Ab megsemmisítette a Kúria június 26-i döntését, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát – számolt be az MTI.
Az Ab határozata szerint a Kúria nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje által az NVB-határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett.
Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia, ami akár az összes szavazat újraszámlálását is jelentheti, amely a főpolgármester-választásra érkezett.
A határozat szerint alaptörvény-ellenes a főpolgármester-választás eredményét megállapító kúriai végzés, ezért a Kúriának új döntést kell hoznia. Az Ab szerint a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértéssel kapcsolatban, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
A döntést ismertető Ab-közlemény emlékeztetett: a helyi önkormányzati választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. Az idő rövidsége miatt a választási eljárásról szóló törvény szerint már nem kellett új szavazólapokat gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kellett törölni a szavazólapról.
A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végezték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat. Erre tekintettel az NVB elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester-választás eredményét. Az NVB eredményt megállapító döntése ellen két jelölt (Karácsony Gergely és Vitézy Dávid) bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria – az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el – végzésével helybenhagyta az NVB határozatát – írták.
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két eleme volt. Egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését – ismertették.
A Kúria az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez hatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást indítványozó kérelmével – olvasható a közleményben.
Az Ab határozata szerint a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani.
Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálásánál szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Ab szerint a Kúria az alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmet új jogsértésnek. Az alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértéssel kapcsolatban, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Egyértelműen rögzíthető a határozat szerint, hogy “az indítványozó által – az NVB határozat nyomán – állított új tények megerősítették, hogy az FVB- (Fővárosi Választási Bizottság) határozat elleni fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Ebből következően megállapítható, hogy az állított jogsértésekre az indítványozó az FVB-határozat elleni fellebbezésben már hivatkozott és a felhozott új bizonyítékok és a jogsértés közötti oksági kapcsolat is fennáll”.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. A fentiekre tekintettel az Ab a Kúria határozatát megsemmisítette, az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia az Ab honlapján olvasható közlemény szerint.
Karácsony: Vitézy Dávid nem tud belenyugodni a vereségébe
Karácsony Gergely a Facebookon reagált a hírre. Budapest főpolgármestere szerint Vitézy
az Alkotmánybíróságig futott azzal az abszurd érveléssel, hogy bár korábban maga által is elismerten nem kérte az érvényes főpolgármesteri szavazatok újraszámolását, az érvénytelen szavazatok átvizsgálása során kiderült számára, hogy a fel sem nyitott kötegekben levő érvényes szavazatokat jogsértően számolták.
Karácsony szerint “a Fidesz által három hete megválasztott új alkotmánybírósági elnök pedig lelkesen meghálálta a belé vetett bizalmat és asszisztált ehhez a képtelenséghez”. Karácsony Gergely hozzátette, a főpolgármester-választást megismételni már nem lehet, mivel a törvény szerint erre legkésőbb vasárnap kerülhetne sor.
“A Kúriának azt kell mérlegelnie az alkotmánybírósági határozat után, hogy szolgáltatott-e bizonyítékot arra Vitézy Dávid, hogy az érvényes szavazatok számlálása során az eredményre kiható jogsértés történt. Ha igen, akkor nyolc nap alatt a Kúria maga fogja a választási irodák segítségével újraszámolni a 782 ezer érvényes szavazólapot. Ha nem, akkor részletesebb indokolással helybenhagyja a főpolgármester-választás eredményét” – magyarázta Karácsony.
Vitézy Dávid: Türelemmel várom a Kúria újbóli eljárását és döntését
Mindeközben Vitézy Dávid közösségi oldalán a fejlemények kapcsán arra emlékeztetett,
Karácsony Gergely főpolgármester egy hete “független magyar bíróságként” jellemezte a Kúriát, bízom benne, hogy a mai döntés nyomán következő újabb kúriai eljáráshoz is hasonló higgadtsággal viszonyul majd.
Hozzátette, a maga részéről biztosan így fog, “türelemmel várom a Kúria újbóli eljárását és döntését, hiszen a most zajló jogorvoslati folyamat bár hosszadalmas, de a választási eljárásról szóló törvény által megszabott, minden magyar település önkormányzati választására vonatkozó jogorvoslati határidők és keretek között zajlik”.
Felidézte, alig 41 szavazattal nyerte meg a választást Karácsony Gergely. Vitézy szerint “ennyire szoros eredmény, és egy, ahhoz képest ilyen magas tévesztési arány az érvénytelen szavazatok megítélésében együttesen a világ bármely fejlett demokráciájában teljes újraszámláláshoz vezetne.”
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
