A magyarok többsége messze van az átlagbértől
Sokan nem hiszik el, hogy annyit keres az átlag magyar, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikája mutat. Ez elsősorban azért lehet, mert hivatalosan bruttó 324 ezer forint az átlagkereset, ám több mint 3 millióan nem keresnek ennyit, ráadásul a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) megbízásából a Policy Agenda által elvégzett számítások is ezeket a kétségeket igazolják – írja a 24.hu.
A számítások szerint 100-ból 70 ember nem keresi meg a hivatalosan kimutatott átlagot (bruttó 324 ezer forint), vagyis a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbel kénytelen beérni.
A szakszervezet ezért inkább a mediánkeresetet veszi figyelembe, mivel az jobban mutatja a bérek középértékét. A KSH az átlagkeresetet úgy számolja, hogy a vállalkozások által bérre fordított összeget osztja a foglalkoztatottak létszámával, míg a mediánkereset lényege, hogy sorba állítják az összes foglalkoztatott bérét, és megnézik, hol van a középérték. Az emberek nagyjából fele ennyit vagy ennél többet, másik fele ennyit vagy ennél kevesebbet keres. A szakszervezeti számítások szerint most bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset.
A szakszervezet szerint a kormánnyal és a munkáltatókkal megegyezve olyan több éves bérmegállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy a ciklus végére, 2022-re Magyarországon se legyen nagyobb a mediánkereset és az átlagkereset közötti különbség, mint az uniós átlag.
Úgy tudni, a kormány 150 ezer forintos minimálbért és a 202 ezer forintos bérminimumot preferálna 2019-re. A szakszervezet két számjegyű emelést szeretne, és ha a minimálbér a jelenlegi bruttó 138 ezer forintról csak bruttó 150 ezer forintra emelkedik, akkor ez nem teljesül, csak 8,7 százalék. Ahhoz legalább 151 800 forint kellene. Viszont ha a bérminimum a jelenlegi 180 500 forint jövőre 202 ezerre emelkedik, az 11,9 százalékos növekedést jelenthet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
