A holland falu, ahol mindenki demens, de senki sem tud róla
A holland Hogewey település lakói mindannyian demenciában, illetve Alzheimer-kórban szenvednek, leszámítva a szakképzett ápolóikat, akik szomszédoknak, bejárónőknek, vagy éppen bolti eladónak álcázzák magukat – írja az Index.
A közösség tulajdonképpen nagyon hasonló egy átlagos kisvároshoz, hiszen a cél az, hogy a memóriazavaros betegek a lehető legotthonosabban érezzék magukat. A 160 beteg mindegyike olyan körülmények között él, ami a leginkább emlékeztet a betegsége előtti életére. A havi ötezer eurós díjért hét életstílus közül lehet választani: városi, arisztokratikus, művészi, kulturális, keresztény, hagyományos és indonéz életmódnak megfelelően kialakított otthonok találhatók a faluban.
A választott stílushoz igazodnak az ápolók is: a hagyományos otthonokban például ők a szomszédok, az arisztokratikus lakásokban pedig személyzetként vannak jelen. Az ápoltak az ő láthatatlan segítségükkel többé kevésbé normális életet élhetnek, bevásárolnak, főznek, színházba és kávézni járnak, sétálgatnak.
Csak éppen a boltban nincsenek árak, és pénzt sem használnak, valamint a kassza mögött egy demenciára szakosodott ápoló ül. A lakók nem tudják, hogy a falu egy mesterséges valóság. A szabályoknak megfelelően a gondozók nem javítják ki az itteniek téves emlékeit, de nem is hazudnak nekik, ha kérdeznek tőlük az otthonukról. Mivel itt mindenkinek leginkább a rövidtávú memóriájával van baj, ezért ez egyáltalán nem okoz fennakadást.
A település megvalósításához szükséges 19,3 milliót kormányzati és helyi forrásokból finanszírozták, és ugyanakkora kiadásokkal működnek, mint egy hasonló méretű otthon Hollandiában.
Hogewey csak a prototípusa egy új kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy a hagyományokhoz visszatérve otthon élhessenek a demens betegek – írja a Fast Company. A koppenhágai székhelyű Nord Architects építésziroda ehhez a holland faluhoz hasonló közösségek élettereinek megalkotásával foglalkozik. Fontos szempont, hogy a környezet a lehető legjobban hasonlítson ahhoz, amiben a betegek korábban éltek, valamint az is, hogy minél nehezebb legyen eltévedni. A “demencia-falvak” nem mindenhol zártak: Franciaországban egy olyan települést terveznek, amelynek közösségi terei az egészséges emberek számára is nyitva állnak.
2000 és 2015 között 123 százalékkal nőtt a demencia, illetve az Alzheimer okozta halálozások száma. Az USA-ban minden harmadik idős ember halálához ezek az okok vezetnek, és erre elképesztően sok pénzt költenek a tengerentúlon: 2018-ban összesen 288 milliárd dollárba kerültek ezek az idős emberek.
Hogy vajon ez az új elképzelés mennyire hatékony a demens betegek számára, arról még korai lenne véleményt mondani. Annyi bizonyos, hogy mindenképp emberibb így gondoskodni róluk, mint kórházi szárnyakban, vagy hagyományos idősek otthonában elhelyezni őket.