A gyengébb vívók csoportjába tették, aztán dacból kétszeres olimpiai bajnok lett Nagy Tímea
Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó 1970. augusztus 22-én született Budapesten.
Egy gyerekkori szerelem vitte a vivóterembe:
„Nagyon szerelmes voltam egy fiúba – mit csinál ilyenkor egy kamaszlány? Mindent megtesz azért, hogy összejöjjön vele, így aztán lementem a fiú után a Vasas vívótermébe. Ő aztán két hét után abbahagyta, én viszont nem: ha én elkezdek valamit, azt nem adom fel idő előtt.”
Itt a gyengébbek csapatába sorolták, de dolgozott benne a bizonyítási vágy, 1988-ban már a felnőtt válogatottkeret tagja lett.
1992-ben csapatban világbajnoki címet szerzett Havannában, egyéniben tizenharmadik lett.
1993-ban 15. lett a vb-n, csapatban megvédte előző évi címét. Ebben az évben nyert első alkalommal egyéni magyar bajnokságot.
Az 1995-ös vb-n egyéniben a 16-ig jutott, csapatban első lett.
1996-ban az atlantai olimpián ötödik helyezést ért el. Csapatban negyedik volt.
1997-ben a fokvárosi vb-n hatodik volt. Csapatban megvédte világbajnoki címét.
Az 1998-as évet gyermekvállalás miatt kihagyta.
A következő évben a világbajnokságon egyéniben 12., csapatban első lett.
2000-ben Sydney-ben az olimpián megnyerte az egyéni versenyt. Csapatban ismét negyedik lett.
2001-es várandóssága után 2003-ban kezdett újra versenyezni.
2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az athéni olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes. Elsősége a magyar sport 150. olimpiai aranyérmét jelentette. Csapatban ötödik lett.
“Több edzőm is volt, mindegyik más alkatú, mindegyikük másként közelített. Mindegyiktől sokat tanultam, mindegyikük kellett ahhoz, hogy eljussak az olimpiai bajnoki címig. Egyvalaki örök, Móna István, aki nélkül biztos, hogy nem lehettem volna olimpiai bajnok: a támogatása, a hite nélkül ez lehetetlen lett volna.
Udvarhelyi Gábor sosem dicsért, egyetlen alkalommal tette meg, amikor megnyertem a sydneyi olimpiát, azt mondta: „Büszke vagyok rád, banya”. Kulcsár Győző bohém edző, hatalmas név a szakmában, ő egészen mást adott nekem. És ha Sima István, a nevelőedzőm nem veszi észre, hogy abban a görbe lábú, százkilós kislányban van valami…”
Az olimpia után harmadik gyermekét várta. A versenyekre 2005-ben tért vissza.
A 2006-os Európa-bajnokságon 27. volt, csapatban ezüstérmet szerzett. A torinói vb-n egyéniben első volt, csapatban ötödik lett. Az év végén a legjobb magyar sportolónőnek választották.
2007-ben a világbajnokságon 19.-ként zárt, csapatban ötödik volt. A következő évben az Európa-bajnokságon 13. helyezett lett egyéniben, negyedik csapatban. A pekingi olimpiára nem tudta kvalifikálni magát.
2010-ben felhagyott az élsporttal.
2009-ben Sportegyesületek Országos Szövetségének általános alelnöke lett. A Hajós Alfréd Uszoda létesítményvezetője. 2015 decemberében beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségébe. 2016-ban a Magyar vívó Szövetség társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke lett.
Forrás: Wikipedia, Nemzeti Sport
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
