A függő gyerekek testvéreinek speciális segítség kell: egész életük rámehet a másik problémájára
Kék Pont Drogkonzultációs Központ alkoholisták és drogfüggők testvéreinek indít önsegítő csoportot, mivel a hozzátartozóknak már több éve működő gyűléseken kiderült, hogy nekik egészen speciális problámáik vannak – írja az Abcúg. A féltéshez gyakran társul bűntudat (“miért nem velem történt?”), reálisabban látják a testvérük hibáit és a szerhasználat következményeit, valamint a szülők következetlenségével is meg kell küzdeniük. Miközben rájuk már nem tudnak elég figyelmet fordítani a rokonok, és ők is elhanyagolják saját életüket, mivel azt hiszik, hogy nekik kell az egész családot megmenteni.
Gábor öccse marihuánával kezdte
Gábor öccse a kétezres évek elején kezdett drogozni, és a fűtől egészen a heroinig jutott. Gábor volt az, aki lebuktatta a fiút, amikor megtalálta a fecskendőket a szobájában. Gábor a Kék Pont hozzátartozói csoportjában jött rá arra, hogy ezután ő végig ő fogta a szülei kezét. A családnak végül közös erővel sikerült leszoktatni a fiút a heroinról, aki azóta munkát és szerelmet is talált.
Gábor rengeteg áldozatot hozott öccse érdekében, és közben végig haragudott a szülőkre, akik nem ismerték fel időben a problémát. Ő a mai napig eljár a régi csoportba, hogy segítsen az újaknak tanácsaival, amik közül a legfontosabb az, hogy muszáj bevonni a szülőket is, ezt a helyzetet a testvérek egyedül nem tudják megoldani.
A testvérek túl hamar a felnőtt szerepébe kényszerülnek
A testvéri segítség árnyoldalai közül az egyik az, hogy azt hiszik, az egész családot nekik kell megmenteni. Gyakran válnak kényszeressé, manipulatívvá, munkafüggővé. És miközben a többieket akarják megmenteni, elfeledkeznek a saját problémáikről, és azt hiszik, velük minden rendben van.
Lovizer Dániel maga is alkoholista volt, de jelenleg a szüleivel közösen alapított családi felépülési központban tevékenykedik. Hozzá érkezett egyszer egy drogfüggő kliens a nővérével, akin rögtön látszott, hogy saját maga is komoly gondokkal küzd.
Az ő szere nem a drog volt, hanem a segítség
– mondja Dániel. A gyerekek között rendszerint alá-fölérendeltség alakulhat ki: a józan testvér lesz a felnőtt, a függő pedig a gyermek. A testvér – aki valójában nem azzal tud segíteni, ha mindent megtesz függő szerettéért – ezzel valójában saját önbecsülését erősíti.
Andi és Balázs testvérek, mindketten felépülő alkoholisták
Andi és Balázs között kilenc év korkülönbség van, mindketten felépülő alkoholisták, akik a főiskola végén kezdtek inni. Andi már tízéve tiszta, de harmincévesen még napi 8 litert sört kellett meginnia ahhoz, hogy dolgozni tudjon.
Nem jó kedvemből ittam a végén. Muszáj volt, mert fájt
– meséli Andi, akinek családja nem tartotta nagy dolognak, hogy letette a poharat. Ő sokáig nem fogta fel, hogy bátyjának is gondjai vannak, mivel annyira felnézett rá, hogy ez teljesen képtelen ötletnek tűnt. Aztán amikor Balázs eljutott a mélypontra, a nővére volt az, aki meg tudta mondani, hova fordulhat segítségért.
Balázsnak a kollégiumi klubban már saját boros hordója volt, és minden napot alkohollal indított, mégis sokáig nem tűnt fel a családnak, hogy baj van, ugyanis ahogy húga, úgy a szülők is imádták elsőszülöttjüket. Onnantól kezdve, hogy már két józanodó is volt a családban, végre nem különcként tekintettek rájuk, hanem elfogadták a függőséghez való viszonyukat.