73 éve halt meg Radnóti Miklós
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten Glatter Miklós néven.
Költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
A Radnóti nevet azért választotta, mert Radnóton született nagyapja, de hivatalosan a Radnóczi nevet engedélyezték. Végül 1945-ben felesége, Gyarmati Fanni járt közben a belügyminiszternél, hogy hivatalosan is a Radnóti nevet használhassa, de a munkaszolgálaton levő férje már nem tért vissza, 1944 novemberében megölték.
Születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére is, ennek terhe költészetében is megjelent. Apja újranősült, Radnóti csak a halálakor tudta meg, hogy Molnár Ilona nem vér szerinti édesanyja. Utána nagybátyja lett a gyámja, aki kereskedelmi pályára szánta. 1926-ban ismerkedett meg Gyarmati Fannival, akivel később,1935. augusztus 11-én kötött házasságot.
Kép forrása: NLCafe
A családi cégnél is dolgozott, majd magyar-francia szakra járt a szegedi egyetemre. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe, falukutató utakon, a munkásotthon kulturális életében vett részt, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal is. 1931-es kötetét elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. 1934-ben doktorált, Kaffka Margitról írta disszertációját.
Tanárként nem tudott dolgozni zsidó származása miatt, magánórákból, szerény tiszteletdíjakból élt. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott, ahogy anyagi helyzete javult, többször járt Párizsban. Egymást követően több kötete is megjelent, 1936-ban a pályája fordulópontjának tartott Járkálj csak, halálraítélt, majd a Meredek út, az Ikrek hava, gyermekkorának prózai összegzése.
Műfordításokat is készített, többek között Apollinaire verseiről és La Fontaine meséiről.
1940-ben még napvilágot látott Válogatott verseinek kötete, de ettől kezdve élete folyamatos rettegés lett. A Tajtékos ég kötetet Radnóti még maga állította össze, de az csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve utolsó verseivel.
Származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, onnan indították utolsó útjára 1944 szeptemberében.
Társaival gyalog, erőltetett menetben hajtották őket nyugat felé, végül 1944. november 9-én Győr mellett, Abdánál, agyonlőtték, mert járásképtelen volt. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
Címlapfotó: 24.hu
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
