61 éve támadt a magyar szabadságra a szovjet hadsereg
Hatvannégy éve, ezen a napon indult meg a szovjet haderő Magyarországra, hogy leverjék a forradalmat és eltávolítsák a hatalomból a Nagy Imre vezette kormányt.
Négy nappal azután, hogy Nagy Imre kormánya kijelentette hazánk semlegességét és felmondta a Varsói Szerződést, megindultak a szovjet csapatok Magyarországra. Kádár János – aki 1956. november 2-án a szovjet fővárosba, Moszkvába utazott – így fogalmazott a szovjet vezetők előtt: „Ahhoz, hogy a helyzet stabilizálódjon, most az önök segítsége kell. Az ellenforradalmárok kommunistákat gyilkolnak, Nagy Imre pedig fedezi őket.”
A kezdődő megszállás okán Nagy Imre rövid rádióbeszédet mondott: „Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
A főváros védői – a nemzetőrök, a rendőrök és a kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot a szovjet katonaság ellen. A miniszterelnök beszédet követően Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc volt miniszterek bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, és kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány megalakítását, élén Kádár Jánossal.
A jugoszláv kormány menedéket biztosított Nagy Imrének és társainak, míg Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, a Parlamentben maradt politikusa kiáltványt adott ki, amelyben rögzítette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt is, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista lett volna.
Egyidejűleg felszólította a magyar népet, hogy Kádárék bábkormányát ne ismerje el. Ez idő alatt a szovjet sereg a magyar katonaság minden alakulatát lefegyverezte, majd elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
Tito jugoszláv elnök Nagy Imrét és társait arra szólította fel, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak.
Forrás: Magyar Idők
Képek: MTI