50 éve kezdődött a Contergan-per
A Contergan nevű gyógyszert az 1950-es években dobták piacra, és a várandós nők émelygését hivatott enyhíteni, de helyette több mint 12 ezer születési rendellenességet okozott az egész világon.
Sok gyógyszer csomagolásán olvasható, hogy terhes nők csak szigorú orvosi felügyelet mellett szedhetik. Ez azonban nem volt mindig így: az 1950-es években még senki sem gondolta volna, hogy egy enyhe nyugtató erősen magzatkárosító lehet.
Alig kétévnyi klinikai kipróbálás után, 1956-ban piacra is dobták, először csak a Grippex márkanevű, megfázásos tüneteket enyhítő készítmény egyik komponenseként. Valamivel később, 1957. október 1-jén aztán a thalidomid önálló gyógyszerként is bemutatkozott: a cég Contergan nevű új terméke hatásosnak bizonyult álmatlanság, köhögés, megfázás és fejfájás ellen.
A Contergan Nyugat-Németországban vény nélkül kapható szerként került a patikákba, a kismamák pedig erre a hírre buzgón kezdték kapkodni.
Kétségtelen, a thalidomid azzal a ritka sajátossággal rendelkezett, hogy lényegében lehetetlen volt túladagolni. Laboratóriumi kísérletekben a terápiás dózis többszázszorosát is gond nélkül megúszták a próbának kitett rágcsálók.
A tragédia azonban nem sokat váratott magára. Pont ugyanabban az időben, és éppen ugyanabban a 46 országban egy addig teljesen ismeretlen típusú magzati fejlődési rendellenesség ütötte fel a fejét. A szerencsétlenül járt újszülötteken a végtagok csökevényes megjelenése vagy teljes hiánya volt a legfeltűnőbb, de sokukban ez további – egyebek mellett a szívet, a tápcsatornát, a húgyutakat, illetve a szemet és a hallószervet illető – deformitásokkal társult, melyek következtében mintegy 50 százalékuk a születés utáni néhány hónapon belül meg is halt. A többiek csonka vagy hiányzó végtagokkal, esetleg vakon vagy süketen élték-élik le az életüket.
Szerencsésen megmenekültek a thalidomid átkától a világ azon részei, ahol eleve nem is engedélyezték a szer forgalmazását – ilyen volt például Kelet-Németország –, és viszonylag kevés áldozatot szedett azokban az országokban is, ahol vénykötelesként erősen korlátozták az elterjedését – így rendelkeztek például Ausztria és Svájc hatóságai. A szer forgalmazását Magyarországon sem engedélyezték.
Több mint egy évtizeddel az után, hogy piacra dobták a szörnyű szert, 1968. májusában végül pert indítottak a Chemie Grünenthal cég ellen.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
