Jelentősen csökkenthető a fűtésszámla egy egynapos felújítási munkával is

Az új építésű lakások tervezésekor és kivitelezésekor már tudatos döntés az energiahatékonyság szem előtt tartása, a nem megfelelő energetikai besorolású épületek ma már nem is kapnak használatba vételi engedélyt. A régebbi épületek szigetelése azonban továbbra is kardinális kérdés mind a fenntarthatóság, mind a rezsi csökkentése szempontjából, és ezen a téren még van mit tennünk: az épületek a legnagyobb hazai CO2-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak. A teljes végsőenergia-felhasználás mintegy 27%-a lakóépületekben történik.  Az energiahatékonyság azonban már viszonylag egyszerű beruházásokkal is jelentős mértékben növelhető.

A VELUX modelltetőtérben végzett mérései igazolták, hogy

két tetőablak cseréjével akár 11%-kal is csökkenthető a szükséges fűtési energia az adott helyiségben, a hőveszteség pedig ablakonként akár 60%-kal is mérsékelhető.

Nagyon fontos az energiaegyensúly is

A szakértők szerint mégsem érdemes fejest ugrani a szigetelési versenybe, és kizárólag az ezt mutató u-érték alapján választani ablakot. Ennél is fontosabb szempont ugyanis az energiaegyensúly megteremtése: vagyis, hogy miközben az ablaktáblák képesek benntartani a fűtésből származó hőt, ne is zárják ki teljesen a napsugarakból származó meleget, ami télen szintén segíthet csökkenteni a fűtési szükségleteinket. A hőveszteség-csökkentés a redőnyök és a rolók használatával még optimálisabbá tehető, a nyári időszakban pedig a légkondicionáló használatán spórolhatunk a segítségükkel.

Az építőanyagok teljesítménye sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Egy akár 20 évvel korábbi tetőtéri ablakot is érdemes lehet már lecserélni, mert egy teljes érték is lehet a különbség a hőátbocsátási tényezőben. Ráadásul a régi tetőtéri ablakok lecserélése egy szakember segítségével egy egyszerű, egynapos munka, így még a keményebb fagyok beállta előtt elvégezhető. Egy modern, több rétegű ablak lehetővé teszi, hogy akár 1-2 fokkal is alacsonyabbra tekerjük a termosztátot, miközben a komfortérzetünk nem változik – ez pedig érezhető különbséget jelent a károsanyag-kibocsátás, és a hó végi rezsiszámla tekintetében is.