Wossala Rozina: Egy példaértékű, erős nő az édesanyám!
A főváros egyik legvagányabb éttermének, a Bestiának a tulajdonosa, szakács, műsorvezető és A Konyhafőnök egykori ítésze, Wossala Rozina mesélt nekünk imádott édesanyjáról, a lenyűgöző Kánya Katáról. Felidézett egy meghitt gyerekkori emléket, elárulta közös szenvedélyüket, és egy érdekes tényt is megosztott kettőjükről.
Mit, hol dolgozott anyukád?
Édesanyám színésznőnek tanult, így indult a pályája, aztán önmegvalósításra adta a fejét. Mindig is egy zászlóvivő volt; elsőként kezdett a televízióban, rádióban dolgozni, a folytatás pedig mindenki számára ismert…
Min lepődnénk meg, ha kiderülne róla?
Nagyon rácsodálkoznék, ha megtudnám, hogy berúgott. Teljes mértékben absztinens, soha nem láttam alkoholt fogyasztani. Ha valami ilyesmi kiderülne, meglepődne velem együtt mindenki…
Mi volt a legőrültebb dolog, amit az anyukád valaha csinált?
Rászoktattam a búvárkodásra – ő egy kicsit jobban belendült. Rengeteg cápamerülésen vettünk részt együtt, ám ő egyedül is hatalmas kalapácsfejű cápákkal merült a víz alá – félelmetes.
Emlékszel, mivel lepted meg őt az első anyák napján?
Nekünk május első vasárnapja és az én születésnapom is anyák napja. Azt gondolom, hogy az utóbbi nem csupán egy születésnap, hanem egy szülő nap is, hiszen ő szenvedett meg azért, hogy én itt legyek. Hogy mivel leptem meg az elsőn, arra már nem emlékszem, de nagyon szereti a sárga virágokat – nem szoktam neki vágottat adni, hanem mindig cserepeset.
Mi a legkedvesebb közös emléketek a gyerekkorodból?
Amikor nagyon kicsi voltam, gyakran bemásztam reggelente az ágyába. Megpróbáltam megfűzni, hogy ne kelljen oviba mennem – néha engedett a kérlelésnek. Amikor volt egy szabad délelőttje, és nem kellett próbára mennie, akkor ketten csatangoltunk a városban.
Mi az, amit ugyanúgy csinálnál, mint édesanyád?
Ha a tükörbe nézek, sokszor ijesztően édesanyám néz vissza. Olyannyira hasonlítunk, hogy sokszor az arcával fel tudja oldani a telefonomat. Nekem ez így elég, hogy ennyire hasonlítunk egymásra… Azt gondolom, ugyanúgy nyitom ki a telefonját, mint ő az enyémet! (nevet)
Mutasd meg a kedvenc közös fotódat vele!
Hogyan éltétek meg azt a bizonyos hírhedt kamaszkort?
Horror volt! Rossz gyerek voltam, mindemellett nagyon tisztelettudó és őszinte is; nem hazudtam, ilyesmivel nem volt baj. Anyukám úgy szokta mondani, hogy én egyszerre tettem ki egy zsák bolhát és egy komplett focicsapatot. Nagyon féltett, mert szerettem az extrém sportokat, a vad dolgokat, hajtott a kíváncsiság, és mentem, amerre a szél fújt. Volt mit aggódnia értem, de igazából átverekedtünk magunkat ezen is.
Miben kéred ki a véleményét?
Megosztok vele sok mindent, rengeteget beszélgetünk csak úgy, mindenféléről. Igazából munkakérdésben sokszor kérem ki a véleményét. Amikor bekerültem a médiába, nagy előny volt, hogy neki ez már egy bejáratott terep: meg tudott védeni bizonyos csalódásoktól, hibáktól, amit mindenki elkövet. Nagy segítség volt abban, hogy eligazodjak ebben a világban.
Mi a legviccesebb közös emléketek?
Bármikor találkozunk, annyira sok energia van kettőnk között, hogy hatalmasakat tudunk nevetni. Ez valahol egyfajta kiengedés is, gyógyító ereje van.
Mit vinne magával feltétlenül egy hosszabb utazásra?
A telefonját, hogy tudjon beszélni velem.
Melyik a kedvenc ruhadarabja?
Imád búvárkodni, úgyhogy szerintem a búvárruhája. (nevet)
Mi volt édesanyád legnagyobb eredménye az életben?
Ő egy nagyon erős nő: folyamatosan új dolgokat próbál csinálni, olyanokat, amilyeneket eddig nem csináltak előtte. Igazi úttörő, szerintem ez hatalmas eredmény.
Te mire vagy vele kapcsolatban a legbüszkébb?
Lényegében ugyanerre. Ha végignézünk az életén, az egész egy gyönyörű folyamat, mindig a járatlan utakat járta. Végtelenül büszke vagyok rá, mert egy példaértékű, erős nő az édesanyám.
Mi az az útravaló, amit a felnőtté válásodhoz adott neked?
Soha nem kötött kompromisszumokat, hanem mindig merte a saját boldogságát, ötleteit követni.
Hogyan éli meg a járványhelyzetet?
Egyrészt nagyon félt engem, másrészt ő egy nagyon aktív ember. A korlátozások neki sem tettek jót, de remélhetőleg túl vagyunk a nehezén, és mindenki felszabadulhat.
Közeleg május első vasárnapja, amikor is az édesanyákat köszöntjük. Az ünnep alkalmából a héten naponta egy villáminterjú olvasható ismert emberekkel az imádnivaló anyukájukról. Ha szeretnél hasonló zseniális történeteket olvasni, kövesd a Család rovatot!
Kapcsolódó tartalom:
Nyári Dia anyukájától tanulta meg: Bármit is dolgozik az ember, nem kell szégyellnie!
Steiner Kristóf az édesanyjáról: Sohasem úgy tekintettem rá, hogy előle titkolnom kellene bármit >>
Péterfy Bori az édesanyjáról: Háborús gyerek, született szépség volt >>
Peller Mariann: Nem kell feladnod önmagadat azért, mert családanya is vagy! >>
