Így jelzi a tested, ha túl sok a stressz

A stressz nem minden esetben jelent rosszat. Amikor a szervezet fenyegetve vagy veszélyben érzi magát, automatikusan aktiválódik egy túlélési reakció, ami során stresszhormonokat szabadít fel az idegrendszer. A rövid folyamat alatt gyorsabban ver a szív, az izmok megfeszülnek, emelkedik a vérnyomás, és felgyorsul a légzés. Ezek a fizikai változások növelik az állóképességet, segítenek fókuszálni, felgyorsítják a reakciót, ami által a szervezet tulajdonképpen felkészül a „menekülésre vagy harcra”.

A hirtelen stresszlöket hatására a test tehát nagyobb eséllyel tudja megvédeni magát egy támadáskor, gyorsabban reagál, ha hirtelen rá kell taposni a fékpedálra, de ez a folyamat játszódik le bennünk például a vizsgákra való felkészülés előtt vagy egy munkahelyi prezentáció megírásakor is. Ha pedig a veszély- vagy stresszhelyzetek elmúlnak, maradandó károsodás nélkül szűnik meg a test stresszreakciója is.

A tartós stressz káros

A krónikus stressz ezzel szemben hosszú távú és káros állapot. A folyamatos idegesség vagy állandó feszültség azt az érzést kelti az emberben, hogy elvesztette a kontrollt a saját élete felett. Ennek a hatására nemcsak, hogy elmaradnak a stressz korábban említett pozitív hozadékai, de az érintett gyengének, dekoncentráltnak, túlhajszoltnak és nyugtalannak érzi magát.

A krónikus stresszt számtalan külső és belső hatás válthatja ki. Ide sorolható a többi között valamilyen traumatikus esemény, legyen az természeti katasztrófa, járvány, háború, globális felmelegedés vagy váratlan élethelyzetek, betegség, egy közeli családtag halála, családi vagy párkapcsolati konfliktus, esetleg munkahelyi probléma. De személyiségünkből adódóan is lehetünk túlérzékenyek vagy éppen maximalisták, és így hajlamosabbak a folytonos aggódásra, rágódásra.

Stresszfüggő betegségek

A krónikus stressz fizikai panaszokat, pszichés és testi betegséget is okozhat.

Az egyik leggyakoribb tünetként az alvászavart tartják számon. A kutatások szerint a krónikus stressz megzavarja az alvást szabályozó neurológiai és hormonális rendszert, az alvás elmaradása pedig még inkább növeli a feszültséget.

A krónikus idegesség továbbá gyengíti az immunrendszerünket, így a testünkben felszabaduló hormonok miatt fogékonyabbá válunk a fertőzésekre és a krónikus gyulladásos állapotokra.

A tipikus panaszok közé sorolható az étkezési szokások megváltozása is. Néhány kutatás szerint a stresszhormonok hatására egyes emberek a szokásosnál ritkábban érzik magukat éhesnek, vagy épp ellenkezőleg, fokozott étvágyat tapasztalnak.

De gyakori a fej- és a gyomorfájás is. Ez utóbbihoz társulhat puffadás, hasmenés és székrekedés.

A reproduktív rendszerben is jelentkezhetnek problémák a krónikus stressz hatására. A férfiak esetében a tartós idegesség befolyásolhatja a tesztoszteron és a sperma termelését, ami akár merevedési zavarhoz vagy impotenciához is vezethet. A nők pedig a menstruációs ciklusukban tapasztalhatnak zavart, és nagyobb eséllyel jelentkeznek a premenstruációs tünetek is.

A különböző mentális betegségek kockázata ugyancsak megnő, így fokozódik a depresszió vagy a szorongásos állapotok előfordulása is.

A stressz nem kíméli a szív- és érrendszert sem, a magas vérnyomás egyik okozójaként is a stresszt tartják számon.

HIRDETÉS

 

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

 

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre, és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A

 

MELLÉKHATÁSOKRÓL

 

OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,

 

VAGY KÉRDEZZE MEG

 

KEZELŐORVOSÁT,

 

GYÓGYSZERÉSZÉT!