Mi okozhat alvászavart? Mikor beszélünk alvászavarról?

Noha az alvásnak a világ legtermészetesebb dolgának kéne lennie, sajnos mégsem az. Az elalvást megnehezíthetik a zajok, apró neszek, de még ha síri csend is honol körülöttünk, akkor sem mindig egyszerű. Nem is beszélve arról, ha éjszaka többször felkelünk, vagy éppen reggel, ébredés után úgy érezzük, mintha egy percre sem hunytuk volna le a szemünket. Sokan elbagatellizálják a problémát, pedig a nem megfelelő minőségű alvás nem vicc: egészségügyi kockázatok sorát hordozza, hiszen hosszú távon akár pszichés betegségeket, illetve szív- és érrendszeri panaszokat egyaránt okozhat. Mitől alakul ki az alvászavar? Hogyan vegyük fel a harcot ellene? Ezekről lesz most szó.

Az álmatlanság okai

Az álmatlanság, azaz inszomnia hátterében milliónyi ok állhat. Kezdve a rajtunk kívül eső körülményekkel (mások szuszogása, óra kattogása, utcáról beszűrődő zajok), folytatva azokkal a lelkileg megterhelő történésekkel, amik érhetnek minket a munkában, a magánéletben, vagy általánosságban a mindennapokban. Az életvitel változása, a megváltozott napi ritmus, a közelgő határidők miatti feszültség, de az új, szokatlan és váratlan helyzetek is alvászavart okozhatnak egyeseknél, akárcsak a kellemetlen alváskörnyezet (a kedvezőtlen zaj-, és fényviszonyok, a túl meleg vagy túl hideg, netán levegőtlen hálószoba, a kényelmetlen fekhely). Szorosan ide kapcsolódik a fentiek huzamosabb fennállása miatt kialakuló stressz: szinte mindenkinek adódnak olyan szakaszok az életében, amikor belső nyugtalanság, feszültség vagy túlzott aggodalmasság, szorongás miatt csak nagyon nehezen tud megfelelni a mindennapok kihívásainak.

A lefekvés előtti tevékenység típusa is nehezítheti az elalvást, negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét. Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy az elektronikai eszközöket elalvás előtt egy órával már nem ajánlott használni, mégsem bírjuk ki, pedig a  kék fény az elalvást elősegítő melatonin működését akadályozza. 

A késői étkezés, a megterhelő ételek, illetve koffeintartalmú italok fogyasztása sem tesz jót. Talán meglepő, de a sportolással is csínján kell bánni: lefekvés előtt 3-4 órával már nem érdemes nagyon megerőltető, intenzív fizikai tevékenységet végezni. Bármelyik ok is álljon fenn, az álmatlan éjszakák miatt egyre fáradtabbak, nyűgösebbek, idegesebbek, türelmetlenebbek leszünk nappal – az ördögi kör viszont ott kezdődik, amikor már előre aggódunk, hogy éjjel képesek leszünk-e álomra hajtani a fejünket.

Az alvászavar okainak másik csoportját a légzőszervi rendellenességek alkotják, például a horkolás, az alvási apnoe, de számtalan agyi rendellenesség és egyéb (például hormonális) betegség, gyulladás is közrejátszhat – ezek kezeléséhez mindenképpen orvos segítsége szükséges.

Alvászavar következményei

Alvás közben számtalan folyamat zajlik a testünkben: például növekedési hormon szabadul fel a szervezetünkben, mely gondoskodik a sejtjeink újratermelődéséről, fokozza a vérképződést és a sebgyógyulást; regenerálódik az immunrendszer, feltöltődik az emberi test a védekezési mechanizmusát szolgáló anyagokkal. A nap közben tapasztalt, tanult dolgok is bevésődnek, az agyi tevékenység ugyanis az éjszaka folyamán igen aktív. A pihenés sem utolsó szempont, hiszen ez segít abban, hogy másnap optimális legyen a teljesítőképességünk mentálisan és fizikailag is. Belátható, hogy a tartós kialvatlanság súlyos következményekkel jár – de mit lehet tenni ellene?

Praktikák a jobb alvásért

Nem hiába mondják, hogy érdemes kialakítani egy rendszert az életünkben – ez igaz az alvásra is. Szoktassuk hozzá a szervezetünket, hogy lehetőleg azonos időben keljünk fel és feküdjünk le, illetve vezessünk be egy napi rutint – a tisztálkodás, továbbá az egyéb alvás előtti-utáni szokások terén. Manapság már sok okosórán elérhető a légzés funkció – ezt lefekvés előtt is ajánlott gyakorolni, de természetesen kütyü nélkül is megtehetjük, hogy lelassítjuk a légzést: számoljuk meg, hogy egy perc alatt hányszor veszünk levegőt, azt szép lassan vigyük le a felére és tartsuk 2-3 percig ott. Ez nem csak a stressz levezetésében, de az elalváshoz is hasznos. Korlátozzuk a koffeines italok fogyasztását, és ne együnk a késő délutáni, esti órákban túl zsíros, fűszeres, megterhelő ételeket sem. 

A hálószobában lehetőleg ne együnk, ne nézzünk tévét, illetve ne dolgozzunk az ágyban. Ha képtelenek vagyunk elaludni, akkor egy másik szobában foglaljuk le magunkat, és csak akkor térjünk vissza az ágyba, ha már kellően álmosak vagyunk. Próbáljuk az ágyban töltött időt az alvási időre korlátozni. És ha már a hálószoba szóba került, a megfelelő alvási környezet megteremtése is nagyon fontos:  legyen a szoba tiszta levegőjű, csendes, sötét, gondoskodjunk a megfelelő páratartalomról, a számunkra komfortos matracról és párnáról, valamint használjunk természetes anyagból készült ágyneműt – nem is beszélve a kényelmes, komfortos hálóruháról, szükség esetén a füldugóról, szemtakaróról. Ha véletlenül felriadnánk, akkor se az ébresztőóra vagy a telefon kijelzőjére vessük az első pillantást.

Van, amikor ez már nem elég

A fentebb említett praktikák valóban használhatnak, ha odafigyelünk rájuk, viszont megeshet, hogy a néhány napja kísértő alvászavar tarthatatlan, és komolyabb segítség kell. Ha lehet egy jó tanácsunk, elsőként  ne a szintetikus altatóknál, nyugtatóknál keressük a megoldást, ugyanis amellett, hogy receptkötelesek, számtalan mellékhatásuk ismert: másnap kábaságot, koncentrációzavart okozhatnak, ami a legegyszerűbb tevékenységekben is hátráltathat minket. Ráadásul könnyen hozzájuk lehet szokni, így meglehet, hogy idővel egyre többet kell bevennünk ezekből, hogy elérjük a kívánt hatást.

Nagyanyáink  a természet adta lehetőségekkel igyekeztek megoldani minden kínt – kövessük mi is a példájukat! A népi gyógyászatban már régóta ismertek a nyugtató, altató hatású gyógynövények, és manapság már a patikákban is lehet kapni ilyen természetes eredetű összetevőket tartalmazó szereket. Egyértelműen ezek mellett szól, hogy a gyógynövények esetében kevésbé jellemzőek a mellékhatások, és attól sem kell tartani, hogy hozzászoknánk a használatukhoz.

A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.

HIRDETÉS

 

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

 

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A

 

 

MELLÉKHATÁSOKRÓL

 

 

OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,

 

 

VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT,

 

 

GYÓGYSZERÉSZÉT!