Miért álmodunk? Mit árulnak el rólunk az álmaink?

Álmok legfőképpen a gyors szemmozgás (REM) fázisában jelentkeznek, amikor az agyhullámaink majdnem olyan aktívak, mint az éber állapotban. Persze más alvási fázisokban is előjöhetnek, ám ezek kevésbé élénkek és nehezebben előhívhatók. Átlagosan 3-5 alkalommal álmodunk egy alvásciklus alatt, amik különböző hosszúságúak lehetnek, legtöbbjükre nem is emlékszünk. Michelle Drerup alvásszakértő szerint az agytörzs generálja a REM-alvást, az előagy pedig az álmokat. Megfigyelték, ha az agytörzs megsérül, az érintettek álmodnak, de nem mennek le REM-alvásba, ha pedig az előagy károsodik, akkor a REM-alvás szakaszában nem jelentkeznek álmok.

Alvás közben érdekes dolgok történnek a testünkkel:

• Az izmok elveszítik tónusukat, ezzel megakadályozva, hogy kárt tegyünk magunkban (ez a védelem hiányzik a REM alvászavar során)
• A testhőmérsékletünk a szoba hőmérsékletéhez alkalmazkodik
• A légzés és pulzus szabálytalanná válik
• A pupilla összeszűkül, hogy védje a szemet az esetlegesen beszűrődő fénytől
• A tér és az idő kapcsolata is megváltozik: úgy tűnhet, mintha az idő ólomlábakon cammogna, vagy éppen hogy nagyon gyorsan telik.

Hogy miért vannak néha hajmeresztő álmaink, annak sok köze lehet neurotranszmitterekhez,  vagyis az ingerületátvivő anyagokhoz. Egyesek háttérbe, míg mások előtérbe kerülnek a REM-ciklus során – ilyen az acetilkolin (amely fenntartja az agyi aktivitást) és a dopamin (amelyet egyes kutatók hallucinációkhoz kötnek), ez utóbbi felelhet azért, amiért az álmaink olykor szürreálisak. Eközben a szervezet elnyomja azokat a neurotranszmittereket, amelyek általában ébren tartanak minket (a hisztamint, szerotonint és noradrenalint), így kevésbé vagyunk tisztában a környezetünkkel.

Örök kérdés, hogy mit jelentenek az álmaink

Az álmok létrejöttének oka, módja és az álmok jelentése még nem tisztázott, bár ez mindig is érdekelte az embereket. Míg az ókori görögök és rómaiak úgy vélték, hogy az álmok az istenek és az elhunytak közvetlen üzenetei, illetve jóslatok a jövőre nézve, addig a suméroknál, egyiptomiaknál próféciákhoz kötötték őket. Az idők folyamán rengeteg álmoskönyv született, az 1950-es években pedig Freud megalkotta az álomfejtés lélektanát – amely szerint,  a tudattalan lelki tartalmaink fejeződnek így ki. Még a mai napig vita tárgya, valójában üzennek-e egyáltalán bármit is az álmaink, és ha igen, mit. Gyanítják, hogy az álmok szoros kapcsolatban állnak az álmodó személy aznapi tevékenységével, mások úgy vélik, inkább a fantáziából (az agy mélyéről felpumpált emlékekből, absztrakt gondolatokból és kívánságokból) fakadnak, semmint az észlelésből (az előagyban gyűjtött élénk érzéki élményekből).

Érdekes jelenség viszont a tudatos álmodás. Afelől nincs kétség, hogy legtöbbször az adott személy sincs tudatában annak, hogy éppen álmodik, akármennyire valószerűtlen legyen is az álma – ennek oka az lehet, hogy a prefrontális kortex (a logikáért és tervezésért felelős agyterület) csökkent aktivitást mutat alvás közben. Az éber álom, tiszta álom ezzel szemben igenis tudatos, az álmodó tisztában van a helyzetével és képes befolyásolni azt. 

Mire jó az álom?

Sokan az álmodáshoz funkciókat kapcsolnak, ezzel próbálják magyarázni a létrejöttüket. Úgy vélik, az álmodás az érzelmi drámáinkkal való szembenézés egy módja. Mivel az agyunk ilyenkor kevésbé tudatosan működik, így olyan kapcsolatokat létesíthet az érzéseinkkel, melyeket a tudatos énünk nem hozna felszínre. Érdekes, hogy az álmodás folyamán az egyik legaktívabb agyterület az amygdala. Ez az agy azon része, amely a túlélési ösztönhöz, és a “harcolj vagy menekülj” válaszhoz kapcsolódik. Az egyik elmélet szerint, mivel az amygdala alvás közben aktívabb, mint ébren, ez lehet az agyi irányítás eszköze arra, hogy felkészüljünk a fenyegetés kezelésére.

Egy másik elmélet szerint, az álmok elősegítik a kreativitást, inspirálnak minket, így reggel a legnagyszerűbb ötletek birtokában kelünk – amire jó magyarázat, hogy a “logikai szűrő” alvás közben kikapcsol, így nem korlátozza a kreatív gondolatok áramlását. A szerzett információk feldolgozása is történhet alvás közben: megszabadulhatunk a lényegtelen emlékektől, értelmezhetjük, rendszerezhetjük a bonyolult gondolatokat, eltárolódhatnak az emlékek és a tanult dolgok.

Mi befolyásolja az álmokat?

Bizonyos mindennapos tényezők befolyásolhatják az álmainkat, például:

• Egészségügyi feltételek: az álomra hatással van, mennyit alszunk. Ha egy vagy két (vagy több) éjszaka óta alváshiányban szenvedünk, az agyunk egyes részei sokkal aktívabbá válhatnak, amikor végre REM-alvásba csöppenünk. Valószínűleg élénkebb álmaink lesznek, ha előzőleg nyugtalan éjszakáink voltak. A terhesség is generátora az élénk álmodásnak, a megnövekedett hormontermelés ugyanis befolyásolja azt, ahogyan az agy feldolgozza gondolatokat és érzelmeket, ami gyakran heves álmokhoz vezet.
• Mentális egészség: a depresszió, a szorongás, a bipoláris zavar és más, hangulathoz kapcsolódó állapotok intenzív és néha zavaró vagy negatív álmokat, illetve rémálmokat válthatnak ki. 
• Élelmiszerek: a magas szénhidráttartalmú ételek hamar megemelik a vércukorszintet, ami így elég gyorsan le is eshet. Ez nemcsak ébrenlét, hanem alvás alatt is befolyásolja a szervezetünk működését. 
• Napi tevékenységek: ahogy a kevés vagy megszakított alvás gyakran élénkebb álmokat eredményez, a jó éjszakai alvás csökkenti az intenzív álmokat és az emlékezést. Erre rásegíthetünk napi tevékenységeinkkel, mondjuk sporttal. Egy tanulmány szerint a jó alváshoz hozzájárul a rendszeres edzés, ami segíthet abban, hogy gyorsabban el tudjunk aludni és több időt töltsünk mély alvásban. Mindez tagadhatatlanul hozzájárul a stresszlevezetéshez is, így segíthet a rémálmok csökkentésében és az éjszakai alvás megszakításának elkerülésében.

A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.

HIRDETÉS

 

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

 

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A

 

 

MELLÉKHATÁSOKRÓL

 

 

OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,

 

 

VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT,

 

 

GYÓGYSZERÉSZÉT!